Megint a holttér – kié a holttér?
Két és fél éve került ki ez 13 másodperces a felvétel a YouTube-ra. Egy jelzőlámpa nélküli gyalogos-átkelőhelyet (továbbiakban: zebra) látunk, amely előtt egy nyerges vontatóból és a hozzá kapcsolt félpótkocsiból álló járműszerelvény (továbbiakban: kamion), valamint a mellette lévő forgalmi sávban egy személygépkocsi (továbbiakban: autó) áll. Majd megtörténik ami történt.
A “ki a felelős” kérdésen kívül fel kell tenni a “hogyan lehetett volna elkerülni” kérdést is.
Két és fél éve került ki ez 13 másodperces a felvétel a YouTube-ra. Egy jelzőlámpa nélküli gyalogos-átkelőhelyet (továbbiakban: zebra) látunk, amely előtt egy nyerges vontatóból és a hozzá kapcsolt félpótkocsiból álló járműszerelvény (továbbiakban: kamion), valamint a mellette lévő forgalmi sávban egy személygépkocsi (továbbiakban: autó) áll. A zebrán – a járművek haladási iránya felől nézve – jobbról balra haladnak át gyalogosok. Az egyik gyalogos éppen átért a túloldalra, egy másik az úttest felénél jár, amikor két másik gyalogos (egyikük kerékpárt tolva) érkezik a zebra jobb oldalához. Ők hátulról, a járművekkel azonos irányból, a kamion melletti járdán érnek a zebrához.
- 2. másodperc: A még a zebrán lévő személy a második forgalmi sáv felénél jár. A járdán lévő gyalogosok az úttest széléhez érnek, egyértelműen átkelés céljából fordultak rá a zebrára. A kerékpár nélküli személy felnéz a kamionra. A két eddig álló jármű elindul.
- 4. másodperc: Az eddig a zebrán lévő személy fellép a bal oldali járdára. A frissen lelépettek a zebrán haladva a kamion középvonalánál tartanak. A két jármű ráhaladt a zebrára.
- 5. másodperc: A közeledő kamion elől haladási irányuk felé “menekülnek” a gyalogosok. A kerékpár nélküli gyalogos éppen átér a kamion előtt a második sávba. A kerékpárját toló személyt eléri a kamion bal első sarokrésze, és bal vállánál fellöki.
- 6. másodperc: Az elütést éppen elkerülő gyalogos már a második sávban állva nézi eleső társát. A kamion bal első kereke eléri a elborult kerékpárt, majd ráhalad. Az elütött gyalogos a két sáv közötti záróvonalra esik, és a lendülettől oldalirányban megperdül. A kamion nem gázolja el (a kerék nem halad rá).
A videó alatti leírásból kiderül, hogy az elütött személy egy csuklótöréssel megúszta. A “ki a felelős” kérdésen kívül fel kell tenni a “hogyan lehetett volna elkerülni” kérdést is. A “ki a felelős” kérdés egy jogszabályi felelősséget vizsgál; ki szegett meg közlekedési szabályt? A “hogyan lehetett volna elkerülni” kérdés viszont már a vétlen oldalt is vizsgálja. Nem bírót játszunk, ezért külső szemlélőként elsődleges célunk a más kárán tanulni, vagyis, hogy mi ne kerüljünk hasonló helyzetbe. Egyik oldalon sem.
Elsőbbség: “Továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. […] Azt a gyalogost, akinek elsőbbsége van, az elsőbbségre kötelezett nem akadályozhatja és nem zavarhatja áthaladásában.” Vagyis a gyalogosnak a zebrán való áthaladásnál zavartalan közlekedéshez van joga.
Kell-e rá számítani? Ennek a kérdésnek a helyes megválaszolásához a jogszabályi ismeret és a bizalmi elv megfelelő értelmezése szükséges.
BH1978. 106. „A gyalogosnak a kijelölt gyalogátkelőhelyen feltétlen elsőbbsége van, ezért ezen a helyen nincs megállásban vagy járdára visszalépésben megnyilvánuló elhárítási kötelezettsége, és az őt itt ért baleset során közrehatása nem állapítható meg. E rendelkezés a gyalogátkelőhely megközelítésénél fokozott óvatosságot és mérsékelt sebességet ír elő azzal, hogy a vezető a szükséghez képest megállással is köteles eleget tenni elsőbbségadási kötelezettségének. A gyalogos erre joggal számíthat, mivel a KRESZ függelék III. fejezete b) pontjának helyes értelmezése szerint a gyalogos elsőbbsége feltétlen jellegű. A kijelölt gyalogátkelőhelyen haladó gyalogosnak tehát nincs olyan – akár megállásban, akár visszalépésben megnyilvánuló – elhárítási kötelezettsége, amelynek elmulasztása az őt ilyen helyen elütő járművezető javára értékelhető körülmény lenne. Az ezzel ellentétes nézet elismerése lényegében feltételessé tenné a gyalogosnak a jogszabályban biztosított elsőbbségét.”
Bizalmi elv: “Minden közlekedő joggal számíthat arra, hogy a közlekedés szabályait mások is megtartják”. A zebrához érő gyalogosok – látva az álló járműveket és a zebrán még átkelő személyeket, – joggal számíthatnak rá (bizalmi elv), hogy őket is át fogják engedni a járművek. Nem kell ismerniük az ott álló, és éppen meginduló jármű pontos holtterét. Jól is néznénk ki, hogy a vezetői engedéllyel és valós szakmai tudással rendelkező felelősségét relativizáljuk, míg ezzel a tudással nyilvánvalóan nem rendelkező másik közlekedőtől várjuk el a fokozott figyelmet.
Ez szimpla áldozathibáztatás; “Tehet róla, tehetsz ellene”.
Számomra ez a gondolatmenet kísértetiesen hasonlít erre: “A nők ellen elkövetett szexuális erőszak okait, körülményeit és következményeit sok kutatás vizsgálja. Ez egy összetett, és bizonyos részleteiben vitatott probléma. Abban azért a legtöbben egyetértenek, hogy ha egy ilyen történetben azt a szereplőt kell kiemelni, aki „tehet róla”, az nem az erőszak áldozata, hanem az erőszakot elkövető bűnöző.” (https://444.hu/2014/11/22/tudod-mit-uzen-neked-a-rendorseg-ha-egy-buli-utan-megeroszakolnak-tehetsz-rola)
Amennyiben a vezetőülésből nem lehet a jármű előtti teret pontosan látni…
kb. 2005-től nem lehet 3,5 tonna feletti járműveket úgy forgalomba állítani, hogy ne lenne rajta homlok holttértükör. Egy hasonló előírás egyébként a 6/1990 KöHÉM rendeletben is szerepel: “A menetrend szerinti helyi forgalmat lebonyolító autóbuszt és a háztartási hulladékot gyűjtő járművet fel kell szerelni olyan tükörrel, amely közvetlen rálátás lehetőségének hiányában biztosítja a vezető számára a közvetlenül a jármű előtt álló gyalogos észlelését.”
S hogy miért pont ennél a két jármű kategóriánál? Mindkét jármű sűrűn áll meg, és a megállás ideje alatt vezetőjük tekintete nem előrevetül, hanem az oldalt lévő tükrökben van számára a fő információ. Az ebben a balesetben érintett kamionon ott figyel az említett homlok holttértükör.
Ezt kellett volna néznie a vezetőnek.
Mert tegyük fel a kérdést itt is; kell-e rá számítania, hogy a zebránál álló járműve előtt átkel egy gyalogos?
Naná, hogy kell rá számítani! Ha pedig kell rá számítani, akkor keresni is kell őket.
Még évekkel ezelőtt a “Szakmázzunk” albumban feldolgoztam a 1755/2008. számú büntető elvi határozatot.
A videón látható baleset és az elvi határozatban a párhuzam nem ott van, hogy egy forgalmi okból megálló jármű elindulása ugyanaz, mint az útpadkáról elindulóé, hanem, hogy jogszerűen jelenhetnek-e meg a jármű előtt gyalogosok?
Mert ha igen, akkor arra kell számítania. Vagyis akkor azokat keresni kell. Rendkívül hibásnak tartom a holtteres balesetek elkerülésére folytatott kampányokat. Szinte mindegyikben csak a vétlent (gyermeket, kerékpárost) szólítják meg.
De a kutya úristenit, tisztelt nagy jármű vezetője! Nem csak a kamion/busz meg a jogosítvány a tiéd, hanem a járművel együtt járó minden hóbelevanc, a biztosítás, karbantartás, minden. A holttér is. Kezdj vele valamit. Ismerd meg, tudd kezelni.
Ennek a felelősségnek az áttolása a gyengébbre…tudod, ott feljebb…áldozathibáztatás!
Ha még holttérről szóló remek cikket olvasnál, akkor Árva János kerékpáros közlekedési szakember cimborám írását se hagyd ki.
Hogyan lehetett volna elkerülni?
Némiképp szégyellem magam, mert közlekedési szakemberként és három gyermek édesapjaként a gyermekeimet bizalmatlansági elvre kellett, hogy tanítsam.
Mert egy jelzőlámpával biztosított zebrán zöld jelzésen átkelve (a jogszabályi ismereteket figyelembe véve) kell-e számítanom arra, hogy jön valaki keresztbe? Nem…hangsúlyosan, nem! Ám mégis a tapasztalat, az életösztön azt súgja, hogy bizony nézzek körül.
Na, de hol a határ? Hol alkalmazom helyesen a bizalmi elvet, és hol váltok bizalmatlanságira? Egy főútvonalon haladva minden kereszteződés előtt lassítok, hátha a macisajt ellenére kirobban valaki? Vagy elég ha éjszaka közlekedve, és házak közül zöldre kihaladva vagyok óvatos? És mindenki rendelkezik-e olyan képességekkel, hogy a jogszabályi felelősségen túl látva, képes legyen a helyes bizalmatlansági elvre? Vagy játsszunk Spártát, és aki nem életrevaló, az menjen a lecsóba? És meddig adjunk neki esélyt? Neked volt már olyan, hogy a körülötted közlekedők mentettek meg? Mi a helyzet az emberi tényezőkkel, a csatornakapacitással, vagy a bizalmi elv harmadik kivételével? Megszűnik a bizalmi elv, ha a másik közlekedő kora (idős, kisgyermek), vagy állapota (ittas, mozgásában korlátozott, látáskorlátozott) alapján feltételezhető, hogy nem képes a közlekedési szabályokat betartani.
Szóval, szabály ide vagy oda, egy zebrán átkelésnél is keressem a szemkontaktust. Vagy egy korábbi írásom alapján; “Robogóval sederek dolgozni. Csak óvatosan. Sávváltásnál nyújtogatom a nyakam rendesen, nehogy eltaposson egy csuklós busz. Csuklós busszal csapatok az éjszakai vonalon. Csak óvatosan. Sávváltásnál nyújtogatom a nyakam rendesen, nehogy eltapossak egy robogóst.”
Tehát gyalogosként jó, ha figyelsz, ha nem haladsz el ilyen közel egy nagy járműhöz, ha az életed védelmében picit bizalmatlan vagy.
Emlékeztetőül, hogy egy legutóbbi két halálos áldozattal járó holtteres balesetnél 3 év letöltendőt kapott a kamion vezetője.
A vezess.hu oldalán is “elemezték” a balesetet.
Példaként hoztak egy hasonló esetet, de a kettő között hatalmas különbség van.
Ennél a második videónál a gyalogos nem jogszerű helyen kel át, így erre nem kellett számítania a kamion vezetőjének.
Vagyis ennél a kamion vezetője nem felelős.
